Kistokaj bemutatása
 

Kistokaj első írásos említése 1256-ban készült oklevélből ismeretes, de már jóval korábban is állhatott.. Neve török eredetű (jövevényszó), folyó menti erdő a jelentése. Családnévben 1405-től ismerjük legkorábban. A Kis- előtag a megkülönböztetést szolgálja a másik, a Tisza-Bodrog összefolyásánál fekvő híresebb Tokajtól. Borsod megyében több Tokaj nevű község volt, s ezeket Felső-, Boros-, Békás-, Farkas-, Nagy-, Kis-, Virág-, Középtokaj néven nevezték. Családnévben 1405-től ismerjük legkorábban. A 17. Században Békás-, Boros- és Kistokaj azonos település nevei. A török hódoltsági időkben adózása ismeretlen. Az első népszámlálást 1787-ben tartották, s ekkor félezren lakták községünket, akik közül minden tizedik nemes volt. Gazdasága igen gyorsan fejlődött, köszönhetően Miskolc közelségének.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

Kistokaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, Miskolctól délre, a város közvetlen határában helyezkedik el. A települést a Hejő patak két ága metszi, külterületen a Hejő-malom árok, belterületen közvetlenül a kertvégek alatt a patak másik ága.

A külterületet közvetlenül érinti a 3.sz. főút, valamint a vasútvonal, melynek megállóhelye van Kistokajban. Az autópálya két lehajtó ágának megépülésével a település könnyen megközelíthető, gyorsan elérhető minden irányból.Kistokaj a '80-as évek közepétől erőteljes fejlődésnek indult, kiépült a víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatorna-, kábel tv hálózat. Miskolc közelsége és a közművek kiépítettsége vonzotta a városban élőket, így telekkialakításokra került sor több ízben az 1980-as évek közepétől napjainkig. A település lélekszáma az elmúlt 15 év alatt  megduplázódott, jelenleg 2167 lakosa van. A belterületen található bányató partján közel 200 hétvégi ház épült. A tó nagyon népszerű a horgászok, a pihenni vágyók körében. A község közepén helyezkedik a több mint 2 hektár nagyságú sportpálya, ahol focipályák, salakos pálya, játszótér szolgálja a lakosságot.

Az önkormányzat fontosnak tartja a színvonalas közszolgáltatás-szervezést, a nevelési-oktatási intézmények fenntartását, hatékony szakmai működését, a jó együttműködést az egyházakkal, civil szervezetekkel. Az óvodabővítés, általános iskola építése, integrált közösségi szolgáltató tér kialakítása, bölcsődei csoport indítása a lakossági igények figyelembevételével történt. A képviselő-testület egységes, előre meghatározott célrendszer szerint gazdálkodik, a település fejlesztését a gazdasági programban foglaltak szerint végzi. A gazdálkodást takarékosság, költséghatékony működés, racionalizált intézményfenntartás, energiatakarékosság, környezettudatosság jellemzi.

Pályázati források bevonásával az alábbi fejlesztéseket kívánja elérni az önkormányzat: vízkárelhárítás, bel- és árvízvédelem, csapadék-vízelvezetés, energetikai korszerűsítés, geotermikus energia felhasználása, utak javítása, közlekedésbiztonság növelése, bűnmegelőzés, vagyonvédelem, közoktatás-fejlesztés, idősek napközi otthona, helyi piac, kerékpárút építése.Az önkormányzat tagja a MÖSZ, a TÖOSZ önkormányzati szervezeteknek, valamint a GEO-NORD (geotermikus) Klaszternek alapító tagja.

Kistokaj község címere

 Kistokaj régi címere egy 1784-ben kelt bizonyosságlevélen maradt fenn pecsétlenyomatként. A Borsod Megyei Levéltár igazgatója, dr. Csorba Csabának és munkatársai kutatásaikért érdemelnek köszönetet, mely során Tóth Péter tudományos főmunkatárs felkutatta a település címerét, Balsai Jolán restaurátor pedig megtervezte és újjárajzolta.

A csücskös talpú pajzs kék mezejében ezüstszínű pelikán zöld halmon áll, fölötte aranykorona lebeg. A pelikán (gödény) egyik fajtája a rózsás gödény, mely halevő, költöző madár, egykor tömegesen fordult elő hazánkban. A múlt században még költött nálunk, ma már ritka madár. Népies neve patona vagy batona, számos helységnevünkben fennmaradt, pl.: Lovászpatona, Battonya, Rábapatona.

A természettudomány területéről mondai értelmezés síkjára térve középkori forrásokhoz nyúlhatunk vissza. „A pelikán nagyon szereti kicsinyeit. Amikor fiai valamelyest felcseperednek, arcul ütik szüleiket. A szülők megfenyítik és megölik őket. Harmadnapra anyjuk feltépi oldalát, s a kicsinyek élettelen testére csepegő vére feltámasztja őket.” Ézsiás könyvében olvashatjuk az Úr szavait: „Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, s ők elpártolának tőlem.” Az életet adót arcul ütötte az ember; a teremtett dolgot tisztelvén a teremtő helyett – írja a Zsámboki kódex. A fiaiért vérét áldozó pelikán, aki „önmagát oldalán vagy mellén felsebzi, és saját vérével fellocsolja” magzatait; saját vérével táplálja fiókáit: bibliai jelkép. Jézus Krisztus, a mi üdvözítőnk felnyitotta oldalát, és vért meg vizet csepegtetett üdvözlésünkre és az örök életre. Miskolczi Gáspár (XVII. sz.) református lelkész a következőket írja a pelikánról morális hangsúllyal: „Lelki pelikán Jézus Krisztus, az emberek mind egyig örök halállal haltak volna meg, ha Krisztus őket a maga tulajdon vérével meg nem gyógyította volna. De valaminthogy a Pelikán fiai is különböző természetűek, azonképpen az emberek is.” A korábbi idézetek forrása a Zsámboki kódex, mely a XV. sz. végén vagy a XVI. sz. elején keletkezett. 47 miniatúrája között szerepel egy pelikánábrázolás is, mely hasonló címerünkhöz. Az arany, ezüst tónusú színek jellemzőek a képekre. Az egyik miniatúra sasábrázolása fölött ugyanolyan nyitott korona található, mint a kistokaji pecsétlenyomaton. A XVI. sz. végéig nemzeti címereikben is nyitott korona szerepel, s csak később jelenik a „Szent Korona”, állapították meg a heraldikai szakemberek. A jelenleg használatos új címerben a zöld hármashalmon nyitott, leveles koronán áll a kettőskereszt.