Történelem

A külterületet közvetlenül érinti a 3.sz. főút, valamint a vasútvonal. Az autópálya két lehajtó ágának megépülésével a település könnyen megközelíthető, gyorsan elérhető minden irányból. Kistokaj a '80-as évek közepétől erőteljes fejlődésnek indult, kiépült a víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatorna-, kábel tv hálózat, Internet kapcsolat. Miskolc közelsége, a közművek kiépítettsége és jó elhelyezkedése vonzotta a városban élőket, így telekkialakításokra került sor több ízben az 1980-as évek közepétől napjainkig. A település lélekszáma az elmúlt 15 év alatt  megduplázódott, jelenleg 2212 lakosa van. A 2001-es népszámlálás adatai szerint csak magyar lakossága van a településnek. A belterületen található bányató partján közel 200 hétvégi ház épült. A tó nagyon népszerű a horgászok, a pihenni vágyók körében. A község közepén helyezkedik a több mint 2 hektár nagyságú sportpálya, ahol nagyméretű füves terület, focipályák, és egy EU szabályoknak megfelleő játszótér szolgálja a lakosságot.

Kistokaj község címere

A csücskös talpú pajzs kék mezejében ezüstszínű pelikán zöld halmon áll, fölötte aranykorona lebeg. A pelikán (gödény) egyik fajtája a rózsás gödény, mely halevő, költöző madár, egykor tömegesen fordult elő hazánkban. A múlt században még költött nálunk, ma már ritka madár. Népies neve patona vagy batona, számos helységnevünkben fennmaradt, pl.: Lovászpatona, Battonya, Rábapatona.

A természettudomány területéről mondai értelmezés síkjára térve középkori forrásokhoz nyúlhatunk vissza. „A pelikán nagyon szereti kicsinyeit. Amikor fiai valamelyest felcseperednek, arcul ütik szüleiket. A szülők megfenyítik és megölik őket. Harmadnapra anyjuk feltépi oldalát, s a kicsinyek élettelen testére csepegő vére feltámasztja őket.” Ézsiás könyvében olvashatjuk az Úr szavait: „Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, s ők elpártolának tőlem.” Az életet adót arcul ütötte az ember; a teremtett dolgot tisztelvén a teremtő helyett – írja a Zsámboki kódex. A fiaiért vérét áldozó pelikán, aki „önmagát oldalán vagy mellén felsebzi, és saját vérével fellocsolja” magzatait; saját vérével táplálja fiókáit: bibliai jelkép. Jézus Krisztus, a mi üdvözítőnk felnyitotta oldalát, és vért meg vizet csepegtetett üdvözlésünkre és az örök életre. Miskolczi Gáspár (XVII. sz.) református lelkész a következőket írja a pelikánról morális hangsúllyal: „Lelki pelikán Jézus Krisztus, az emberek mind egyig örök halállal haltak volna meg, ha Krisztus őket a maga tulajdon vérével meg nem gyógyította volna. De valaminthogy a Pelikán fiai is különböző természetűek, azonképpen az emberek is.” A korábbi idézetek forrása a Zsámboki kódex, mely a XV. sz. végén vagy a XVI. sz. elején keletkezett. 47 miniatúrája között szerepel egy pelikánábrázolás is, mely hasonló címerünkhöz. Az arany, ezüst tónusú színek jellemzőek a képekre. Az egyik miniatúra sasábrázolása fölött ugyanolyan nyitott korona található, mint a kistokaji pecsétlenyomaton. A XVI. sz. végéig nemzeti címereikben is nyitott korona szerepel, s csak később jelenik a „Szent Korona”, állapították meg a heraldikai szakemberek. A jelenleg használatos új címerben a zöld hármashalmon nyitott, leveles koronán áll a kettőskereszt.

Irodalom

Kistokajban született Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), a XIX. század első évtizedeinek egyik jelentős költője. Sajátos, magában álló és magában élő egyéniség, a szűk itthoni szempontokon túlnéző európai szellem, rendkívüli kultúrával, kísérletező izgalommal, a maga korában igen ritka természettudományos érdeklődéssel és műveltséggel bírt. Weöres Sándorra hatott leginkább személyiségével és alkotásaival, több művének ihletőjévé vált.

Kistokaj Református Templomában helyezték el  Ungvárnémeti Tóth László emléktábláját.

Irodalomtörténeti Közlemények MERÉNYI ANNAMÁRIA: ADALÉKOK UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ BIOGRÁFIÁJÁHOZ

Ungvárnémeti Tóth László irodalomtörténeti dokumentuma

Közigazgatás

Ország: Magyarország

Régió: Észak-Magyarország

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Járás: Miskolci

Jogállás: község

Polgármester: Bernáth József

Irányítószám: 3553

Körzethívószám: 46

Népesség

Teljes népesség: 2212 fő (2019. jan 1.)

Népsűrűség: 217,31 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület: 9,72 km²

Időzóna: CET, UTC+1

A Kisbíró eddig megjelent számai: