Történelem
Első írásos említése 1256-ban készült oklevélből ismeretes. Neve török eredetű (jövevényszó), folyó menti erdő a jelentése. Családnévben 1405-től ismerjük legkorábban. Az első népszámlálást 1787-ben tartották, s ekkor fél ezren lakták községünket, akik közül minden tizedik nemes volt. A Kis- előtag a megkülönböztetést szolgálja a másik, a Tisza-Bodrog összefolyásánál fekvő híresebb Tokajtól. Borsod megyében több Tokaj nevű község volt, s ezeket Felső-, Boros-, Békás-, Farkas-, Nagy-, Kis-, Virág-, Középtokaj néven nevezték. Családnévben 1405-től ismerjük legkorábban. A 17. Században Békás-, Boros- és Kistokaj azonos település nevei. A török hódoltsági időkben adózása ismeretlen. Gazdasága igen gyorsan fejlődött, köszönhetően Miskolc közelségének. Ugyan 1256-ban említik először a települést, de már jóval korábban is állhatott.
Régészeti ásatások Kistokajban
A Herman Ottó Múzeum évkönyvéből a honfoglaláskori kistokaji leletekről:
http://epa.oszk.hu/02000/02030/00025/pdf/HOM_Evkonyv_30-31_1_053-103.pdf
Kistokaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén, Miskolctól délre, a város közvetlen határában helyezkedik el. A települést a Hejő patak két ága metszi, külterületen a Hejő-malom árok, belterületen közvetlenül a kertvégek alatt a patak második ága.
A külterületet közvetlenül érinti a 3.sz. főút, valamint a vasútvonal. Az autópálya két lehajtó ágának megépülésével a település könnyen megközelíthető, gyorsan elérhető minden irányból. Kistokaj a '80-as évek közepétől erőteljes fejlődésnek indult, kiépült a víz-, gáz-, telefon-, szennyvízcsatorna-, kábel tv hálózat, Internet kapcsolat. Miskolc közelsége, a közművek kiépítettsége és jó elhelyezkedése vonzotta a városban élőket, így telekkialakításokra került sor több ízben az 1980-as évek közepétől napjainkig. A település lélekszáma az elmúlt 15 év alatt megduplázódott, jelenleg 2212 lakosa van. A 2001-es népszámlálás adatai szerint csak magyar lakossága van a településnek. A belterületen található bányató partján közel 200 hétvégi ház épült. A tó nagyon népszerű a horgászok, a pihenni vágyók körében. A község közepén helyezkedik a több mint 2 hektár nagyságú sportpálya, ahol nagyméretű füves terület, focipályák, és egy EU szabályoknak megfelleő játszótér szolgálja a lakosságot.
Kistokaj község címere
A csücskös talpú pajzs kék mezejében ezüstszínű pelikán zöld halmon áll, fölötte aranykorona lebeg. A pelikán (gödény) egyik fajtája a rózsás gödény, mely halevő, költöző madár, egykor tömegesen fordult elő hazánkban. A múlt században még költött nálunk, ma már ritka madár. Népies neve patona vagy batona, számos helységnevünkben fennmaradt, pl.: Lovászpatona, Battonya, Rábapatona.
A természettudomány területéről mondai értelmezés síkjára térve középkori forrásokhoz nyúlhatunk vissza. „A pelikán nagyon szereti kicsinyeit. Amikor fiai valamelyest felcseperednek, arcul ütik szüleiket. A szülők megfenyítik és megölik őket. Harmadnapra anyjuk feltépi oldalát, s a kicsinyek élettelen testére csepegő vére feltámasztja őket.” Ézsiás könyvében olvashatjuk az Úr szavait: „Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, s ők elpártolának tőlem.” Az életet adót arcul ütötte az ember; a teremtett dolgot tisztelvén a teremtő helyett – írja a Zsámboki kódex. A fiaiért vérét áldozó pelikán, aki „önmagát oldalán vagy mellén felsebzi, és saját vérével fellocsolja” magzatait; saját vérével táplálja fiókáit: bibliai jelkép. Jézus Krisztus, a mi üdvözítőnk felnyitotta oldalát, és vért meg vizet csepegtetett üdvözlésünkre és az örök életre. Miskolczi Gáspár (XVII. sz.) református lelkész a következőket írja a pelikánról morális hangsúllyal: „Lelki pelikán Jézus Krisztus, az emberek mind egyig örök halállal haltak volna meg, ha Krisztus őket a maga tulajdon vérével meg nem gyógyította volna. De valaminthogy a Pelikán fiai is különböző természetűek, azonképpen az emberek is.” A korábbi idézetek forrása a Zsámboki kódex, mely a XV. sz. végén vagy a XVI. sz. elején keletkezett. 47 miniatúrája között szerepel egy pelikánábrázolás is, mely hasonló címerünkhöz. Az arany, ezüst tónusú színek jellemzőek a képekre. Az egyik miniatúra sasábrázolása fölött ugyanolyan nyitott korona található, mint a kistokaji pecsétlenyomaton. A XVI. sz. végéig nemzeti címereikben is nyitott korona szerepel, s csak később jelenik a „Szent Korona”, állapították meg a heraldikai szakemberek. A jelenleg használatos új címerben a zöld hármashalmon nyitott, leveles koronán áll a kettőskereszt.
Irodalom
Kistokajban született Ungvárnémeti Tóth László (1788-1820), a XIX. század első évtizedeinek egyik jelentős költője. Sajátos, magában álló és magában élő egyéniség, a szűk itthoni szempontokon túlnéző európai szellem, rendkívüli kultúrával, kísérletező izgalommal, a maga korában igen ritka természettudományos érdeklődéssel és műveltséggel bírt. Weöres Sándorra hatott leginkább személyiségével és alkotásaival, több művének ihletőjévé vált.
Kistokaj Református Templomában helyezték el Ungvárnémeti Tóth László emléktábláját.
Irodalomtörténeti Közlemények MERÉNYI ANNAMÁRIA: ADALÉKOK UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ BIOGRÁFIÁJÁHOZ
Ungvárnémeti Tóth László irodalomtörténeti dokumentuma
Közigazgatás
Ország: Magyarország
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás: Miskolci
Jogállás: község
Polgármester: Bernáth József
Irányítószám: 3553
Körzethívószám: 46
Népesség
Teljes népesség: 2212 fő (2019. jan 1.)
Népsűrűség: 217,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület: 9,72 km²
Időzóna: CET, UTC+1
A Kisbíró eddig megjelent számai:
O-Sense
